Az Európai Parlament (EP) április 16-án megszavazta, hogy egyetlen hatalmas adatbázisba sűríti a különböző határvédelmi, migrációs és bűnügyi rendszereit. Az összesen több mint 350 millió európai uniós és EU-n kívüli állampolgár személyes azonosításra alkalmas információit tartalmazó adatbank a Közös Identitástár (Common Identity Repository, CIR) nevet kapta.

A CIR a tervek szerint egyesíti majd a személyes (név, születési hely, útlevélszám) és a biometrikus (ujjlenyomat, arcmás) adatokat, amelyek nyilvánosak és egyszerűen kereshetők lesznek a határvédelmi és bűnüldözési szervek számára. 
A rendszert a hírek szerint elsősorban a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi hátterének ellenőrzésére hozzák létre, de más engedélyezett célokra is használható lesz, például arra, hogy előzetes ellenőrzéseket végezzenek, ha valaki gyerekekkel kapcsolatos munkát akar végezni, vagy például fegyvertartási engedélyt kíván szerezni.
A Statewatch nevű, az EU szabadságjogi vonatkozásait vizsgáló szervezet már akkor  kiadott egy jelentést, amikor a CIR ötlete tavaly májusban először felmerült. A jelentés címe (The point of no return) nagyjából úgy fordítható, hogy innen már nincs visszaút – a Statewatch szerint a CIR egy Big Brother-szerű centrális adatbank lesz.
Még az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR szövegének is ellentmond a monstrumnak nevezett adatbank. „A személyes adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük” – írja a rendelet, miközben a különböző adatbázisokat teljesen új céllal vonják egybe a CIR esetében.