A három adatkezelési típusból rögtön az első a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések köre, melyekkel kapcsolatban a novella az uniós rendeletek jogszabályi felsőbbrendűségének megfelelően csak – saját maga által is annak nevezett – végrehajtási rendelkezéseket rögzít. Ezen kiegészítő szabályok egy része az adatkezelők egyes kötelezettségeit valamint az érintettek egyes jogait részletezi, bővíti, másik része a Hatóság (jelen esetben a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság) eljárásaira vonatkozó változásokat taglal, míg új elemként megjelenik a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzésének lehetősége is.
Az adatkezelőkre vonatkozó újító szabály a kötelező – pl. munkaügyi – adatkezelésekkel kapcsolatos felülvizsgálati kötelezettség, mely szerint, ha jogszabály nem határozza meg az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát, az adatkezelők kötelesek az adatkezelés megkezdésétől számítva legalább háromévente felülvizsgálni az adatkezelés szükségességét. A revízióhoz dokumentálási kötelezettség is kapcsolódik, melyet a Hatóság az iratok bekérése által ellenőrizhet.
Az érintetti jogok érvényesítésére vonatkoznak azon novelláris szakaszok, melyek a bírósági jogérvényesítés egyes részleteit tartalmazzák. Ezek közül kiemelendő, hogy a perekben azok is részt vehetnek félként, akiknek nincs perbeli jogképességük. Továbbá, az érintett pernyertessége érdekében – kissé vitatható módon – a Hatóság a perbe beavatkozhat. Végül, az eljáró bíróság elrendelheti majd ítéletének – az adatkezelő és/vagy adatfeldolgozó adataival együtt történő – közzétételét, ha az ügy széles kört érint, vagy a jogsérelem súlya indokolja, esetleg ha a jogsértő egy közfeladatot ellátó szerv.Szintén az érintettek védelmét célzó szabályegyüttes az érintettek halálát követő jogérvényesítési lehetőségek biztosítása.
A GDPR-ban nem szereplő, azonban a valós élet által indokoltnak mondható újítás értelmében az érintettek jogosultak lesznek arra, hogy az egyes adatkezelőknél tett nyilatkozataik által meghatalmazzanak arra harmadik személyeket, hogy a halálukat követő öt éven belül ezen meghatalmazottak – az érintettekkel azonos jogkörben – érvényesítsenek egyes érintetti jogokat, pl. törlést, helyesbítést vagy kiegészítést kérjenek, esetleg tiltakozzanak az adatkezelés ellen.Ha valaki nem tesz ilyen nyilatkozatot, akkor sem lesz kizárva a védelmi körből, ugyanis meghatalmazott hiányában az elhunyt közeli hozzátartozói lesznek jogosultak fellépni, igaz valamivel korlátozottabb körben, mint a nyilatkozattal felhatalmazottak.
A fenti szabályok jól láthatóan nem a GDPR rendelkezéseinek megismétlését, hanem kiegészítését tartalmazzák, ugyanakkor mégis jelentősen befolyásolhatják az adatkezelők tevékenységeit.A Hatóságra vonatkozó eljárási klauzulák közül érdemes megemlíteni, hogy az Info tv. rögzíteni fogja: a megállapított fizetési kötelezettségek (bírságok) mérséklésének nem lesz helye a kötelezettek kérelmére, csak részlefizetés vagy halasztott fizetés kérelmezésének enged majd utat a NAIH, de ezekre is csak abban az esetben lehet pozitív választ várni, ha a kötelezett igazolja, hogy a fizetést rajta kívül álló okból nem tudja határidőre teljesíteni vagy az aránytalan nehézséget jelentene a számára.Végül pedig kiemelném, hogy a novella megágyazza annak a lehetőségét is, hogy a GDPR 42. cikke szerinti tanúsítványok és európai adatvédelmi bélyegzők megszülethessenek, ennek gyakorlati kérdései azonban továbbra sem tisztázottak.
A Info tv módosítására vonatkozó javaslatot Országgyűlés rendkívüli üléssorozat keretében még július folyamán elfogadta, így az adatkezelőknek is rendkívüli gyorsasággal kell felkészülniük az új szabályok alkalmazására.
Forrás:
Módosult az Infotörvény
