Hol és miként lehet töröltetni a magánszemély nevének a Google-ba vagy más internetes forráshelyre történő beütése után megjelenő internetes információt? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Az úgynevezett elfeledtetéshez való jogról az európai általános adatvédelmi rendelet GDPR 17. cikke rendelkezik. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Szakértőnk arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenti rendelkezések alól vannak kivételek, melyek a következők:

a) az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b) az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

c) az adatkezelés szükséges a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d) az adatkezelés szükséges közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törlési jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

e)az adatkezelés szükséges jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A fenti kitételek 2018. május 25-étől érvényesek, mivel a GDPR akkor lép hatályba. Addig is él ugyanakkor ez a jog a Curia C-131/12. számú EU-döntés alapján (Google v. Gonzales).

A bíróság azt állapította meg, hogy mivel a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogaira tekintettel az érintett kérheti, hogy a kérdéses információt többé ne tegyék hozzáférhetővé egy találati lista segítségével a nagy nyilvánosság számára, e jogok főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az érintett személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt.

Nem ez a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha valamilyen sajátos okból kifolyólag – például az érintett személy közéletben játszott szerepe folytán – úgy tűnik, hogy az alapvető jogaiba való beavatkozást igazolja az említett nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdeke, hogy a kérdéses információhoz hozzá lehessen férni azáltal, hogy az szerepel a találati listán.

A Google Inc. székhelye:

Google Inc.
1600 Amphitheatre Parkway
Mountain View, CA 94043
USA

Törlést ITT lehet kérni, legfőképpen akkor, ha a megjelenített találatok nem megfelelőek, vagy már nem relevánsak, illetve túlzott mértékűek, legalábbis a Google szerint.

Május 25-étől további jogosultságok is lesznek, például azt is lehet kérni, hogy más felhasználókkal is töröltesse az adatkezelő az adatokat (észszerű kereteken belül). Jelenleg a Charta alapján, az EU Bíróság döntése a kérés jogalapja. A bírósági döntések az esetjogi jelleg alapján általános kategóriákat tartalmaznak, így mindig van bennük bizonytalansági faktor – jegyezte meg szakértőnk.

Forrás: adozona.hu